Bali - kalandos érkezés és napjaim Kuta városában. (Bali 1. epizód)

Túlzás nélkül mondhatom, hogy könnyek szöktek a szemembe, mikor 17 óra utazás után helyi idő szerint este 7-kor végre földet értünk Bali fő repülőterén Denpasarban.

Bali – rázós érkezés

Nem csak azért érzékenyültem el, mert alapvetően érzelmes pillanat volt (több évnyi álmodozás, tervezgetés és várakozás után) megérkezni az istenek szigetére, hanem azért is, mert olyan repülőút volt mögöttem, hogy konkrétan meg akartam csókolni a talajt földet érés után. Arra gondoltam, hogy “Még jó, hogy nem kell repülőgépre ülnöm 5 hétig, mert lehet, hogy képtelen lennék felülni rá egy darabig…”

Budapestről Istanbulig minden simán ment. A két órás repülőúton vacsorát is kaptunk, tudtam filmet nézni, talán még el is bóbiskoltam kicsit. Majd 2,5 órát az istanbuli reptéren töltöttem szájtátva, mert ekkora repteret még életemben nem láttam! Kicsit aggódtam is, hogy mi van, ha nem érem el a csatlakozást, mert mondjuk elkavarodom az óriási reptéren és nem találom meg az utolsó pillanatban kiírt kaput. De szerencsére találtam egy infópultot, ahol előre meg tudtam kérdezni a kapuszámot. (Ezt egyébként javaslom mindenkinek, aki itt száll át, érdemes előre megkérdezni a kaput és akkor nincs rohanás, nyugiban át lehet érni akár a reptér másik felére is – mert tényleg hatalmas.)

Nade itt jöttek az izgalmak. Istanbulból Balira egy 12 órás rémálom utazás várt rám. Sosem repültem még ilyen nagy géppel ilyen hosszú ideig. Valahol azt gondoltam, hogy egy nagyobb gépben nagyobb biztonságban érzem majd magam, hogy egy ekkora gépmadárnak meg sem kottyannak majd a szellők, az esetleges viharok, vagy a turbulencia. Ahham… Tévedtem, de még mekkorát…

Nem mondanám magam kifejezetten vallásgyakorló embernek, de az úton vagy egy rozsafüzérnyi imát elmormoltam annyiszor kerültünk viharba, de olyanokba, amit eddigi repülős pályafutasom alatt soha sehol nem tapasztaltam.

Rázkódott a gép, potyogtak az evőeszközök, poharak és egyebek a tálcákról, órákon át nem állhattunk fel, mert a biztonsági övet jelző lámpa folyamatosan égett, félóránként bemondták a speakerbe, hogy a saját biztonságunk érdekében az időjárási viszonyok miatt ne kapcsoljuk ki az övünket és ne álljunk fel a helyünkről. Esküszöm, hogy órakon keresztül az volt bennem, hogy bármelyik pillanatban elkezdhetünk zuhanni… talán túldramatizálom, talán másnak ez egy teljesen normális szituáció lett volna, de én komolyan fontolgattam, hogy megírok pár utolsó sms-t a szereteimnek… (és ez nem vicc). Nah, hát így telt el az a 12 óra fájdalmasan lassan vánszorogva. De minden jó, ha a vége jó ugyebár, szóval amint tudjátok (hiszen olvassátok ezeket a sorokat) épségben landoltunk.

Bali – reptér a covid után

Itt azonban nem ért véget a “megpróbáltatások” sora. A reptéren hosszú sorok kígyóztak (vagyis széksorokba rendezve várakoztak) hogy mindenkinek csekkolják az oltását meg a vízumát, miután átvergődtem magam és már majdnem kiszabadultam a reptérről, kiszedtek a sorból, hogy átvizsgálják a bőröndömet (ofkorsz, ezt valahogy mindig benyalom).

Korábban fórumokon utána néztem, hogy miket nem lehet Balira vinni (néhány gyógyszer ott be van tiltva, amit itthon recepttel simán kiváltasz a patikában, ilyen például az altató, a Valium, a Xanax, ADHD gyógyszerek illetve a CBD termékeket sem látják szívesen – ez alatt értsd azt, hogy konkrétan börtönbe kerülhetsz ilyen termékek birtoklásáért) ezek természetesen nem is voltak nálam. Vittem viszont vitaminokat, allergia gyógyszert, fájdalomcsillapítót, prebiotikumot (ami hatásosnak bizonyult), mindenféle gyomorpanaszra gyógyszert, illetve ízületvédő vitamint.

Belátom szép kis pakk volt nálam, de mégiscsak 5 hétre utaztam, szóval be akartam biztosítani magam. Ez feltűnt az átvilágításnál, úgyhogy szépen kipakoltatta velem a bőröndömet az illetékes őr. Tisztelettudó és kedves volt, de végigkérdezgette, hogy mi micsoda, és hogy tervezek-e adni ezekből a “barátaimnak”. (Mondtam, hogy természetesen nem, ezek vitaminok, illetve megelőzés céljából gyógyszerek és mindet magamnak viszem…) Kérdezte, hogy hol szállok meg, mit csinálok majd stb-stb, szóval laza 30 percet eltöltöttem még a reptéren a ki és bepakolással, majd szépen utamra engedtek.

Jó tanács, hogy ha viszel vitamint, gyógyszereket, mindegyiknek őrizd meg az eredeti csomagolását esetleg az útmutatóját is, nem mintha el tudnák olvasni, de nyilván kevésbé fogják azt gondolni, hogy drogdílerkedéssel szeretnél zsebpénzt keresni…

Bali – Első szállás Kuta-ban

Szerencsére Bookingon előre lefoglalt/megrendelt taxisofőr rendes volt, és megvárt (azért mondom, hogy rendes volt, mert amúgy előre kifizettem a viteldíjat, szóval akár meg is léphetett volna). Elvitt a szintén előre foglalt hotelembe. Vagyis csak vitt volna, mert a hotel totál elhagyatott és sötét volt amikor odaértünk. Találtunk egy őrt, aki közölte velünk, hogy épp renoválják a hotelt és egy másik helyen lesz a szállásom. Szerencsére csak pár utcával arrébb kellett mennünk, ott pedig már vártak rám a recepción. Kaptam egy helyes kis földszinti szobát, ami egyből a buja trópusi kertből nyílt. (Sajnos nem készítettem olyan sok fotót, inkább videók készültek az út alatt, amiből már készül egy videós összefoglaló is, amit a YouTube csatornámra töltök majd fel.)

Tágas, tiszta szoba, baldachinos ágy és a tévé mögött megbúvó gekkó fogadott. Véletenül vettem észre a kis „bestiát”. Ültem az ágyon, épp a laptopomon pötyörésztem a családnak, hogy épségben megérkeztem, amikor is a szemem sarkából úgy érzékeltem, mintha valami megmozdult volna a velem szemben lévő falon. Nem volt rajtam szemüveg és fáradt is voltam már, szóval azt hittem elsőre, hogy a képzeletem játszik velem. Aztán amikor másodszor is mozgást észleltem, gyorsan feltettem a szemüvegem és kissé meglepve konstatáltam, hogy bizony nem vagyok egyedül a szobában. Egy kisebb méretű, fürge négylábú hüllő merészkedett ki a falon elhelyezett tévékészülék mögül. Mivel nem terveztem senkivel megosztani a szobát, kértem egy seprűt a recepción, hogy azzal kitessékeljem a kis betolakodót.

A recepciós persze röhögött rajtam amikor megkérdeztem tőle, hogy kell-e félnem a kis négylábú hüllőtől, veszélyes lehet-e rám. Vigyorgott és ezt mondta:

“Nem hinném, hogy ezek veszélyesek. Amúgy is, mindenhol ott vannak.”

Közben pedig felfele mutatott a recepció plafonjára, ahol fürtökben lógtak a szobámban bújkáló betolakodóhoz hasonló gekkók. A szobám gekkótalaítása amúgy sikertelen küldetésnek bizonyult. Idő közben visszamenekült a tévé mögé és amikor megpróbáltam a seprűvel kipiszkálni a tévé mögül, hogy megtalálja az útját kifele az ajtón, akkor befutott a szekrény mögé, ahol aztán nem találtam meg.

Kész kabaré volt ahogy próbáltam a maximális távolságot megtartani tőle, de valahogy mégiscsak kitessékelni a szobából…sikertelenül. Később többször „találkoztam” vele, néha láttam ahogy eltűnik a függöny vagy a tévé mögött, próbáltam nem tudomást venni róla, és megbarátkozni a fura kis kattogó hanggal, amit kiadott magából. Egyébként jól tettem, hogy viszonylag gyorsan “megbarátkoztam” a kis lényekkel, mert később is gyakori vendégek voltak a szállásaimon, arról nem is beszélve, hogy

Ha az ember gekkókat „tart” a tévé vagy a képek mögött, akkor nem kell aggódnia a szúnyogok miatt.

A hajtóvadászat után bedőltem az ágyba és másnap indultam felfedezőútra Kuta városában.

KUTA

Rögtön az első benyomásom az volt, hogy elképesztően kedvesek és aranyosak a balinéz emberek. A reptéren az őr is, a taxisőfőröm is és a hotelben is mindenki úgy bánt velem, mintha az angol királynő lennék (túlzok picit, de tényleg mindenki kedves és figyelmes volt, a nevemen szólított és nem mulasztotta el megkérdezni, hogy hogy vagyok, vagy szükségem van-e valamire).

Érkezésem másnapján pénzt szerettem volna váltani, illetve SIM kártyát venni. (Balinéz rúpiát magyarországon nem tudsz váltani, így érdemes eurót vagy dollárt vinned magaddal.) Megkérdeztem a hotel recepción, hogy hol tudom ezt biztonságosan megtenni. (Sok olyan pénzváltó van, ahol esetleg átverhetnek. A kétes kinézetű, túl jó ajánlatnak tűnő “pénzváltóknál” nem érdemes próbálkozni, válassz olyan helyet, ahol rendes épület van, ahol ki van írva az árfolyam, stb-stb itt van egy cikk ami szuperül összeszedi, hogy miket vegyél figyelembe ahhoz, hogy biztosan ne verjenek át.)

Mivel a hotelem melletti pénzváltó sajnos már nem működött (covid…) így egy kicsit messzebbit javasoltak, de mivel sim kártyám sem volt még (szóval netem sem) így inkább a hotel szakácsa elvitt robogóval a pénzváltóba, majd sim kártyát venni is, nehogy egyedül elkavarodjak. (A sim kártya vásárláshoz szükség van az útlevélre, mert rögzítik az adatokat így visszaszorítva a terrorcselekményeket, ugyanis így nyomon tudják követni a kártyákat. Úgyhogy útlevelet mindenképp vigyetek magatokkal amikor kártyát szeretnétek vásárolni)

Az Adi Dharma Legian hotel dolgozói nagyon kedvesek voltak, rögtön megjegyezték a nevem, és boldogan mosolyaogva köszöntöttek reggel, vagy a nap bármelyik szakában. Ha Kuta-ban szálltok meg, maximálisan ajánlom ezt a hotelt. Érdekesség Balival kapcsolatban, hogy minden házak, családnak és hotelnek is van saját temploma, ahol kifejezhetik tiszteletüket az isteneknek. Ide helyezik el a színes virágokkal, levelekk, apró ajándékokkal megpakolt kis áldozati kosárkákat, a Canang sari.

Az én hotelemben sem volt ez másként, a recepció fölött a lépcsőket megmászva egy tetőn kialakított templomban találta magát az ember. Gyakorlatilag egy tetőteraszt kell elképzelni fekete térkővel és csíkokban elhelyezett műfűvel, az elején szobrokkal, emelvényekkel, amiken ott díszelegtek a kis virágos kosárkák és a füstölők. Esténként feljöttem ide, élveztem a csendet, a füstölők bódító illatát, és a fölöttem nyújtózó fekete égboltot teleszórva sok ezernyi apró csillaggal. Szerettem ezeket a nyugis, gondolkozós estéket. Érdekesség, hogy Balin a templomokba nem léphetnek be a nők, amikor épp menstruálnak. Ezt jó lehet észben tartani.

Annak ellenére, hogy nem volt sok turista, elég nagy volt a forgalom és a “zaj” Kuta belvárosában. El sem tudom képzelni hogy milyen lehet amikor igazán tele van élettel. Sok étterem és kávézó még nem nyitott újra, amikor én ott jártam, de azok közül, amiket én kipróbáltam ezeket bátran és jó szívvel ajánlom:

Crumb & Coaster – Itt a Vegan King Bowl-t próbáltam ki. Ez egy mindent bele saláta, vagy inkább buddha bowl volt. Jégsali, vöröskáposzta, csiseriborsó, quinoa, marinált tempeh és mindenféle jóság van benne. Isteni finom és kiadós adag.
Beach Bowl Bali – Az avokádó toas eggs benedict-tel valami elképesztően finom, de a smoothiebowlokat is ajánlom.

Balin minden hibátlan és csodás? – (KUTA általános tapasztalatok)

Aligha. A legtöbb Bali útleirásban általában a pozitivumokkal, a széppel találkozunk. Persze itt-ott említenek néhányan pár negatívumot is, de többségében a kis sziget szépségeiről szól a fáma. Én leírom azért azt is, ami kevésbbé tetszett, vagy ami váratlanul ért.

Ha esik, akkor ömlik. Gyakorlatilag felesleges az esernyő, mert alulról is elázol, ahogy az eső visszapattan az útról. Az esőkabát is felejtős, mert szerintem jobb esővízben úszni, mint a saját izzadtságodban. Képzeld csak el, hogy egy vízálló esőkabátban kuksolsz a 30 fokban 100%os páratartalomban, szakadó esőben… (Ezeket a sorokat amúgy épp egy tetováloszalonnal szembeni kapualjba behúzódva pötyögöm, mert elkapott a monszun… azon gondolkozom, hogy két mennydörgés között magamra varrassak-e valamit.) Ez nem volt egyébként annyira bosszantó és gyakorinak sem mondanám ha áprilistól szeptemberig jössz Balira, a többi hónap csapadékosabb.
Nincsenek járdák. Ami van, ott meg jobb ha az orrod elé figyelsz, mert egyrészt olyan keskeny és hepehupás, hogy nagyon kell vigyázni hogy a bokádat ki ne törd, másrészt meg ugye lépten-nyomon canang sari-ba botlasz, amire meg nem túl szerencsés rálépni. Ugyanis a helyiek a járdákra, kapualjakba, lépcsőfeljárók elé is előszeretettel helyezik el a kis áldozataikat, amikre ha rálépsz utolér az istenek haragja. 🙂
Sok helyen szemetes a város (legalább is Kuta) illetve mindennek a kellemetlen látvány mellett szaga is van.
Nagyon kell figyelned a forgalomra, simán elsodorhatnak a robogósok, vagy az autók akik a legkeskenyebb, leglehetetlenebb utakra is bemerészkednek.
Nem ihatsz csapvizet, de még fogat mosni vagy csümölcsöt mosni sem ajánlott, szóval mindenképpen készülj fel arra, hogy kartonszámra ásványvizet kell vásárolnpd, hacsak nincs szűrt víz a szállásodon.
Nagyon sok a bezárt, elhagyatott bolt, étterem. Szomorú ezt látni. – Remélem, hogy aki később megy már azzal találkozik, hogy a legtöbb bolt és vendéglátó egység újra kinyitott és virul.

Bali nagyon biztonságos hely, nem véletlenül választják a solo traveller csajok is bátran. A helyiek valahogy azonnal kivívják az ember bizalmát, jóindulatú őszinte mosolyuk csupa jót ígér. Kutában pár napot töltöttem csak, de a tengerpartra többször lesétáltam, ha tudsz és szeretsz szörfözni, akkor ez a rész egy paradicsom neked, ha viszont úszni szeretnél, el kell hogy keserítselek, mert konkrétan tilos a legtöbb helyen úszási szándékkal bemerészkedni a vízbe. Gyorsan megérted, hogy miért, ha meglátod a hatalmas és erős hullámokat. Minden esetre a parton sok bár és kiülős hely van illetve a naplemente is gyönyörű.

Érdemes medencés szállást választani és akkor biztos nem lesz hiányérzeted. Mivel húzós hetek vártak rám, úgy döntöttem, hogy a Kutában töltött 3 napom alatt kizárólag pihenni, sétálgatni, meg jókat enni szeretnék így kifejezetten nem tudok programokat javasolni, de ezen a blogon például tök jól összeszedték, hogy mit lehet itt csinálni.

Bali Business vízum tudnivalók

2022 áprilisában a covid után én még nem tudtam VOA -t kiváltani (Visa on Arrival) így nekem elég sokminden kellett az utazáshoz. Ezeknek a nagy része már nem szükséges szerintem, de a Bali magyarok facebook csoportban, vagy a konzuli szolgálat oldalán érdemes tájékozódni az aktuális követelményekről.

Szóval nekem ezek kellettek:

Útlevél ami még legalább fél évig érvényes
Full covid oltottság (min 2 dózis)
Előre váltott B211A Visa (ez nem kell már, visszaállították az érkezéskori VOA-t)
Pcr teszt indulás előtt 48 óraval
Hotel foglalas (CHSE certified) -ez szintén nem kell már
Bankszámla kivonat az elmúlt 3 hónapról olyan számláról, ami a neveden van és amin csücsül egy kisebb summa
Biztosítás ami érvenyes Cividra és legalább 7-8millió forintig fedez
Vissza útról/tovább utazásról bizonyíték (repjegy)
PeduliLindungi applikáció kitöltése oltásokkal, negatív pcr eredménnyel

A Balival kapcsolatos hasznos észrevételeimet, tanácsaimat EBBEN a bejegyzésben találod.

A következő részben pedig elmesélem, hogy milyen volt a Cibet macska kávéja és hogy hogyan indult a 3 hetes jógaképzésem Ubudban.