Miért pont Málta?
Érdekes, hogy egyszer már terveztem Máltára menni nyaralni, erre nem is emlékeztem, csak amikor elkezdtük tervezni az utazást megtaláltam egy korábbi doksit, amiben egy Málta útiterv volt felvázolva. Nem tudom, hogy mikor és kivel, és hogy mi okból hiúsult meg az utazás annó, de talán a sors keze lehetett benne. Most mégis elindultunk, hogy felfedezzük Máltát, az EU legkisebb tagállamat. Véletlenül alakult így. Szembejött egy viszonylag olcsó repjegy, amit kisebb lamentálás, és körbekérdezés után végül megvettünk. Szóval Irány Málta.
Málta – első benyomások
Nagyon furcsa/különös országnak tűnik már az elejétől fogva. Kultúráról őszintén szólva nem sokat fogok tudni mondani, maximum azt, hogy milyen benyomások értek az itt töltött 4-5 nap alatt. Az épületek, az időjárás, a körülmények nekem valahogy leginkább Jordániàt juttatták eszembe. A városokban kicsi sárgás, maximum egyemeletes kőházak állnak boltíves ablakokkal, leginkább udvar nélkül, a nyaralóövezetekben pedig sárga-fehér 5-6 emeletes apartmanok, hotelek emelkednek.
Ami számomra érdekes volt, az az, hogy azon a környéken, ahol mi laktunk, ott csak a tenger felé néző apartmanokat alakítottak ki , logikus is mondjuk mert a hátsó ablak a fürdőből egy eléggé lepukkant utcára nézett az apartmanunkból. Nyaralóként nem lettem volna elragadtatva, ha arrafelé néz az erkélyem (erről is Jordánia jut eszembe egyébként, ahol turisták vannak, az a része oké, a többit meg inkább söpörjük a szőnyeg alá).
Kopár vidék, néhány pálmafa csak elvétve, füves terület maximum ott, ahol van pénz és igény a locsolórendszerre, óriási kaktuszok és száraz hosszú fűcsomók övezik az utcákat, meg az utunkat. Persze néhol virítanak a leanderek és néhány másik bokor is zöldellik, de ez ritka errefelé St Paul’s bay-ben ahol mi megszálltunk.
Málta fővárosa – Valletta
Valletta a főváros ahol a második napon jártunk más azért, itt egy kis római/olasz behatást érezni lehet az épületeken, sok-sok kis kiugró erkély, kazettás terasz, keskeny árnyékos utcácska. Az árnyék jól jön a 35 fokos hőségben. A növényzet dúsabb, zöldebb itt, néhány árnyékos parkkal megajándékozva a kitikkadt, szomjazó turistákat. Dimbes-dombos köves utcáit a járókelők fényesre taposták már, úgyhogy nem árt vigyázni, mert könnyen a tomporunkon végezhetjük, vagy pofára eshetünk a lépcsőn (nem, nem estem el, de volt pár meleg helyzet.) Angliát is felismertem a kapualjakban megbúvó boltocskákban, erre még Bristolból meg Londonból emlékszem, hogy ott ez volt a jellemző.
Érdemes kimenni a város szélére, hogy lássátok a városfalakat, és a kikötőt, ahol nekünk volt szerencsénk egy akkora óceánjárót látni, amin a fél ország (Mármint Málta, ahol egyébként 500 000 főnél kevesebben élnek) elfért volna szerintem. Itt a városfal mentén látni egyébként a legszebb erkélyeket, beépített balkonokat, úgyhogy ezért is megéri lesétálni ide.
Próbáljátok ki az egyik ismert nemzeti kajájukat (Pastizzi), ami egy borsókrémmel vagy ricottával töltött sült leveles tészta. Nem mondom, hogy életem kajája volt, de annyi energiát pont adott, hogy továbbinduljunk Marsaxlokk felé busszal.
Ami amúgy nem volt nagy durranás, cserébe vagy 45 percet zötykölődtünk dél felé. Innen indultak hajótúrák St Peter’s pool felé, ami egy érdekes képződmény: a sziklákba vájt lyukakat megtölti a tengervíz, amikben elvileg fürödni is lehet, mi már nem akartunk tovább buszozni, így kihagytuk, de ha autót béreltek (már ha mertek) akkor valószínűleg érdemes elnézni ide is. Meg Blue Grotto is errefelé van, ami szintén érdekes képződmény, és mivel az Azur ablak már leomlott sajnos, ez lehet egy alternatíva helyette.
Közlekedés Máltán
Busszal egyébként bárhova el lehet nagyjából jutni az országban (bár iszonyú kényelmetlenek, kemények az ülésenek, és ahogy a sofőrök száguldanak a néhol jó burkolattal ellátott, néhol hepe-hupás köves, szűkre szabott utcákon. Elvileg a bal oldalon közlekednek, hiszen, itt balos közlekedés van, gyakorlatilag inkább középen, mert épp úgy férnek el, anélkül, hogy legyalulnák a parkoló autók tükreit. A légkondi minimális, ami a 35 fokos hőségben nem annyira fun, mert még az ablakokat sem nyithatod ki, hiszen „megy a légkondi” több szempontból is vissza fogod sírni a BKV-t. Olykor centik választják el a járműveket egymástól, én nem tudom hol tanítják meg őket vezetni, de elképesztő pontossággal az utolsó pillanatban kerülik el a koccanásokat/karcolásokat, baleseteket. Szóval bàrhova elvisznek, csupán csak türelem kell hozzájuk, mert a buszmenetrendek maximum iránymutatásnak jók, hogy itt bizony néha szokott közlekedni a busz. A forgalmasabb helyeken, városokban jellemzőbb, hogy betartják a menetidőt, de a kevésbé frekventált pontokon előfordulhat, hogy hiába vársz egy órát is a húszpercenklnt közlekedő járatra… (been there done that…még mesélek lejjebb).
Bevásárlás Máltán – árak (2021)
Mivel apartmanban szálltunk meg, mindneképpen szerettem volna legalább a reggelit elkészíteni magunknak, de vacsorát, és ebédet is többször főztünk. A kisebb boltokban is lehet találni mentes termékeket, ez jó pont, persze valamivel drágábban, mint otthon, olyan másfelszeresnek mondanám, de ez mindenre igaz, nem csak a mentes termékekre.
- 1 rizstej 2,55 Euro
- 1 rizskrém 1,3 Euro
- 1 alpro joghurt 2,60 Euro
- Fagyasztott zöldség 2,5 Euro
- Fagyasztott gyümölcs 3,5 Euro
- 1 konzerv csicseriborso 1,52 Euro
- 1 jegeskàvé kis tejjel 2,5 Euro
- 1 zsugor 2 literes víz 2,4 Euro
- Rekorderling 1.39 Euro
- Guiness 2,73 Euro
- Vacsora 15-20 euró/fő
- Egyhetes korlátlan buszbérlet 21 euro
Mi egyébként ebben a Convenience boltban vásároltunk, mert ez az apartmantól 1 percre volt (több helyen van ilyen Máltán), szóval itt bárminek az árát le lehet csekkolni. Ez elvileg egy picit drágább bolt, de mindent megtaláltunk benne, amire nekünk szükségünk volt.
Popeye village – Málta ikonikus helyszíne
Már az első este ellátogattunk ide, mert azt gondoltuk, hogy könnyű lesz megközelíteni a szállásról. Alapvetően nem is lett volna probléma, ha a buszok menetrend szerint jártak volna… vagy legalább jártak volna valahogy… De már az első este jól megszívatott minket a mmáltai közlekedés. Amikor Popeye Village-be indultunk odafele 20perc várakozás után feladtuk, és elindultunk gyalog egy hátsó kis úton. Igazából izgalmas és romantikus kis útvonal volt ez egy kaktuszok és rózsaszínű virágok kezdetben macskaköves út, ami később átváltott sziklás poros szikkadt talajjá, ami Marsbéli tájat varázsolt a szemünk elé.
Itt baktattunk jó darabig, de végül csak odaértünk naplementére a Popeye Village díszletének backstage-ből előmászva néztük végig, ahogy a tenger felett lement a nagy rózsaszínű-narancs korong. Vaksötétséget hagyva maga után. Ami szintén romantikus is lehetet volna, ha visszafelé nem 1 órát vártunk volna ebben a vaksötétben a buszmegállóban másik 10ember társaságában.
Hiába álltunk ott hosszú-hosszú percekig, busz nem jött, és beindult a birkaeffekt, senki nem akart elondulni gyalog (20perces sétara volt a következő átszállópont) mert attól „tartottunk” hogy pont akkor fog jönni a busz. De csak nem jött, úgyhogy végül a kivilágítatlan keskeny úton (ahol egyébként az autóforgalom viszonylag sűrű volt, 5percenként biztos, hogy jött valami, csak busz nem…) a telefonjainkkal világítva indultunk vissza a lakott övezetbe. Ennyit a buszmenetrendről (ami szerint 12 perc múlva jött volna a következő busz, aztán 30perc múlva a következő… goyrsan megtanultuk, hogy nem kell feltétlenül hinni az appnak).
Szállások Máltán
A szállásunkat viszont imádtuk. Elképesztő látvány tárult a szemünk elé amikor elhúztuk a függönyöket, hiszen egyenesen St Paul’s Bayre és a sok-sok ringatózó csónakra, hajóra nézett mindkét erkély, mert bizony kettő is volt. Az egyiken egy asztalka két székkel, ahova a délutáni órákban szívesebben ültünk ki, mert akkor már nem tűzött oda a nap, de a reggelit is itt fogyasztottuk el. A másikon pedig volt hely arra, hogy csak ácsorogjunk kint, vagy akár egy reggeli napfelkelte jógát letoljak rajta.
Klimatizált, konyhával ellàtott apartmanunk volt, ami akár 4 embernek is elég lett volna, de mi ketten is belaktuk szépen. Fontos volt számomra, hogy tudjak főzni, kávét csinálni, reggelit összedobni, úgyhogy ragaszkodtam a felszerelt konyhához. Itt meg tudjátok nézni az apartmant, ha Máltára mentek, ezt tutira javaslom.
Viszont amit talán fontosnak tartok megemlíteni Máltával és a szállásokkal kapcsolatban, az az, hogy az ottani csillagozás nem egyezik az itthonival, ha ott valaki 3 csillagos, az itthon inkább csak kettő (ha van ilyen egyáltalán :D).
Máltai strandok
Málta nem a homokos strandjairól híres, de a legismertebb ilyen strand a Golden Bay gyakorlatilag 15 percre volt tőlünk, úgyhogy egyik délelőtt átbuszoztunk. Pont egy szeles napot fogtunk ki, így óriási hullámok törték meg a vizet. Imádtuk, ugráltunk benne, „felültünk” a hullámokra, napoztunk a homokos parton. Van elvileg ehhez közel egy màsik homokos strand is picit délebbre, de mi megelégedtünk a Golden Bay aranyszínű homokjával is, amiből bőven jutott az apartmanunkba is, sőt Krisznek még haza is sikerült hoznia egy keveset a táskájában :D. Hát igen a homokos strandok már csak ilyenek, nehéz megszabadulni a naptejbe tapadt, nadrágzsebbe rejtőzött, és a táska aljában megbúvó homoktól.
Az apartman közelében 2 másik könnyen megközelíthető tengerparti fürdőzésre alkalmas hely is volt (Fekruna Beach), úgyhogy mi leggyakrabban ide mentünk le egyet úszkálni, lubickolni. A legtöbb hely, ami alkalmas a fürdésre vagy szilkás, vagy kavicsos, úgyhogy érdemes készülni valamilyen párnázottabb pokróccal is, ha hosszabb időt akarsz eltölteni a strandokon.
Gozo és Comino szigete
Ha már itt jártunk, semmiképp sem akartuk kihagyni a hajókirándulás lehetőségét, mivel mi az északi részen szálltunk meg, így viszonylag gyorsan meg tudtuk közelítani hajóval is a két fent említett szigetet. Ráakadtunk egy pár órás szervezett túrára, ami a délutáni órákban indult, és naplementés kirándulást ígért a szigetekre, úgyhogy befizettünk egy ilyenre. Ebből van egyébként egész napos is, de nekünk ez 4,5 óra teljesen megfelelt, és nem is hiszem, hogy sokkal több időt érdemes lett volna a szigetekre szánni (szubjektív vélemény). Minden esetre a hajóutat nagyon élveztük, én a lubickolást is a Crystal és a Blue Lagoonban, bár a tenger kékje azért messze elmaradt a korábban Korfu szigetein Paxos Antipaxos tett hajós utazás során láttam. Megnéztük a naplementét az elhajigált ananászok, és műanyag poharak között (Itt a kis szigeten a menő, ha ananászban adják a koktélt, ezzel nincs is semmi baj, csak a „tudatlan” turisták szanaszét dobálva hagyják őket a szigeten mondván, hogy úgyis lebomlik….ez igaz – bár a szívószál gyanítom, hogy nem annyira gyorsan bomlik le, mintha újrahasznosítanák…- viszont elképsztően lehangoló látvány, plusz eléggé dühítő is, ha épp belegyalogolsz egy rothadó ananászba.)
Mit vigyél, ha nyáron utazol Máltára?
- 50 faktoros naptejet – főleg ha érzékenyebb a bőröd, ne kísérletezz a harmincassal
- Kendőt/sálat a nap ellen
- Kalap/baseballsapka szintén jól fog jönni
- Vízicipőt
- Kényelmes szandált, és zárt cipőt – főleg ha el akarsz menni a Popeye Village-be
- Kulacsot (bár valószínűleg kénytelen leszel nagy palackos vizeket venni és abból megtölteni, mert bár a csapvíz állítólag biztonságosan iható, mi az ize miatt képtelenek voltunk meginni, így 2 literes vizeket vettünk, és azzal töltöttük újra a kulacsokat.)
- Bevásárlótáskát, gyümölcshálót – ezt mondjuk máshova is évszaktól függetlenül érdemes vinni.
Mit hagyj otthon?
- Az elvárásaidat, gondolom a bejegyzésből lejött, hogy mi picit mást vártunk Máltától, és hogy nem lett a szívünk csücske
- A tűsarkúdat, sem a kavicsokon, sem az utaköveken nem leszel hálás magadnak, ha ilyen cipellőt választasz
És hogy ajánlom-e Máltát nyaralási helyszínnek?
Hááát. Jordánia után is feltettem magamnak a kérdést (mert ott meg óriási kultúrsokk ért). Ott könnyen azt mondtam, hogy vissza ugyan nem jönnék többet, mert egyszer elég volt, de ezt a jó értelemben írtam. Egyszer látni kell! Bárki megkérdezne, hogy mejen-e Jordániába, gondolkodás nélkül rávágnám, hogy IGEN! Annyira más ország, más kultúra, másik kontinens, szinte egy masik kor/világ. De annyira színes, ízes elmékezetes, hihetetlen természeti és kulturális látvanyosságokkal teletűzdelt kaland. Sivataggal, amit dzsippel szelhetsz át, és ahol beduin sátorban éjszakazhatsz, Holt-tengerrel, amiben lebeghetsz, Vörös-tengerrel, ahol snorkelezhetsz, és tengeralattjáróról pàsztàzhatod a tengerfeneket. Hummust és falafelt ehetsz, megismerheted a rejtelmes ugyanakkor hihetetlenül barátságos arabokat.
Viszont Máltával kapcsolatban nehezebb dolgom van. Én magam biztos, hogy nem mennék vissza többet, nem fogott meg benne igazán semmi. És igazából ha más megkérdezne, akkor azt mondanám neki, hog yha már mindenhol máshol voltál, és azokat unod, akkor menj Máltára, különben pedig válassz mást Ilália ékszerdobozából, vagy a horvát tengerpartról, vagy irány Spanyolország, Portugália, nem folytatnám a sort, szerintem értitek mire gondolok.
Biztosan beárnyékolja az élményt, hogy a koronavírus sokadik hulláma után voltunk (2021 augusztus), és ott még kötelező a maszk a buszon, a vendéglátó egységekben, ami egy résztől tök oké, mert fő a biztonság, de a hőségben elképesztően megnehezítette a létezést (napszemüveggel és kalappal párosítva főleg). Meg az sem segített, hogy Marsaxlokkban gyakorlatilag minden zárva volt, szóval egy fagyira nem lehetett belüli, hogy picit lehűtsük magunkat.
Minden olyan befejezetlennek tűnik, Krisz azt mondta, hogy olyan montha a közelmúltban támadás érte volna az országot, és most építenék újjá. És igazat adok neki. Mindenhol félig befejezett vagy épp csak elkezdett épületek, apartmanok àllnak felàllvànyozva, néhol munkások dolgoznak, de a legtöbb csak elhagyatottan ágaskodik a tengerparton, vagy a városok utcáin, lehangoló látvány, valahogy nem a fejlődés, a lehetőség jut róla eszedbe, hanem egy kényelmetlen befejezetlenség érzése kúszik a bőröd alá, ami ugye egy OCD-snek extra kellemetlen.
Plusz pont, hogy nyilvános wck vannak, de kevés ahhoz, hogy megszeressük ezt az országot. Ahhoz képest, hogy alig van turista, mégis szemetesnek, elhanyagoltnak tűnik az egész ország. Keverednek a kulturák, az arab, az európai, az olasz, az angol, kicsit minden, így pedig épp az ellenkezőjét érzed, hogy olyan semmilyen. Remélem nem vettel el tőle teljesen a kedved, ha már a repjegyeddel a „kezedben” akadsz rá a blogposztomra, vagy a videómra. Láthatod, hogy vannak csodás helyek is, amiket érdemes megnézni, de nem kell óriási durranásra számítahni, és akkor talán jobban át tudod magad adni az élménynek.
Appok, amik hasznosak lehetnek a Máltán:
- Publictransport app – Hátööö, jó ha megvan, de azért az életedet ne bízd rá az időpontokra, amit ír.
- Naptejes app – Ez más nyaraláson is hasznos lehet, ha nem tudod eldönteni, hogy milyen naptejre van szükséged, és milyen gyakran kell kenned magad.
- Getyourguide – Programokhoz kiváló ajánló app, nem csak Máltán, hanem bárhol a világon.
Ha tovább olvasgatnál a blogon, akkor érdemes a legutóbbi bejegyzéseimnél kezdeni:
- 6 nap a varázslatos Mallorca szigetén
- Bali Jógaoktató képzés Ubudban – (Bali 2. epizód)
- Bali – kalandos érkezés és napjaim Kuta városában. (Bali 1. epizód)
- Bali utazás tippek, tanácsok – utazás előtt olvasd el. (Bali 0. epizód)
- Málta – ahova nem mennénk vissza?!
- Sivatagban éjszakázás, vörös-tengeri búvárkodás -Jordánia 3. rész
